Questo sito usa cookie per fornirti un'esperienza migliore. Proseguendo la navigazione accetti l'utilizzo dei cookie da parte nostra OK
ambasciata_budapest

Gazdasági együttműködés

 

Gazdasági együttműködés

Partnerkapcsolatok és twinning programok


2006-ban indult el egy magyar-olasz közös twinning program Romániában. Harmadik országokkal való közigazgatási partner/testvérkapcsolat terén elért magyar eredmények között – az Olaszországgal közösen folytatott akciók szemszögéből – az illetékes magyar hatóságok három romániai twinning pályázaton értek el sikereket. (egy a Pénzügyek és szerződések központi egységére, egy– francia közreműködéssel – a szőlészeti-borászati szektorra, egy pedig a pénzügyminisztérium részvételével működő irányítóhatóságok kapacitásának növelésére irányult); ezen kivül Romániában, Magyarország versenyben van még drogmegelőzési és kábítószer elleni harcra, a határőrség korrupcióellenes intézkedéseire és a schengeni jogszabályok alkalmazására vonatkozó pályázatokon. A kormány szakértőket küldött Macedóniába, a helyi rendőrség reformjának segítésére. Albániában Görögországgal közösen egy, a vám és határőrizet irányítására vonatkozó programot irányít; Szlovákiában egy hasonló twinning programot nyert el; Horvátországban Hollandiával együttműködve az illegális bevándorlásra vonatkozó programot vezeti; Törökországban, Spanyolországgal együtt, a határőrség kiképzésére irányuló twinninget irányítja; Bosznia-Hercegovinában középszintű köztisztviselők képzésére fejlesztett ki partnerkapcsolatot; szakértőket küldött Jordániába és Egyiptomba és hasonló misszió szervezése van kilátásban Marokkóban.

A már megvalósult olasz-magyar twinningek közül megemlítjük a 2001-es Piemont Régió által elnyert a környezetvédelmi törvények közösségi joganyagának átvételében való, a magyar Környezetvédelmi Minisztérium segítségnyújtására irányuló twinninget és a 2004-ben az olaszországi Formez vezette a magyar közigazgatási szféra képzésére és a Magyarország EU-hoz való csatlakozását megelőző struktúrális alapok kezelésére irányuló twinninget.

 

Európai alapok

Magyarországon úgy, mint a többi EU-országban, a 2007-2013-as időszakra vonatkozó Nemzeti Fejlesztési Terv még elfogadás előtt áll. Összesen mintegy 25-26 milliárd euróról van szó, amely a kormány által kijelölt prioritások és intézkedések szerint meghatározott ágazatok között kerül szétosztásra. A Nagykövetség a közelmúltban „A strukturális alapok felhasználása Magyarországon a 2004-2006-os időszakban és a következő Nemzeti Fejlesztési Terv kilátásai” címmel jelentetett meg egy tanulmányt, amely Követség honlapjáról letölthető.

A közelmúltban jött létre a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamaránál a „Sportello Europa” (Euró-infopont) a Nagykövetség és az Olasz Külkereskedelmi Intézet (ICE) irodájának közreműködésével, amely a közösségi finanszírozás szakértőinek segítségével ad tanácsot a vállalatoknak és egyben gyakorlati példája a Követség, az ICE és a Kamara Magyarországon tevékenységet elindítani szándékozó, vagy már itt jelenlévő olasz vállalatok számára kínált közös szolgáltatásainak.

 

 

Privatizáció

Jelenlegi állapotában a magyarországi privatizációs folyamat majdhogynem lezártnak tekinthető. A magánosítás 1990-ben indult és 1995-ben fokozódott, amikor is a privatizáció irányítását egy éppen erre a célra alapított állami társaságra bízták, amelynek feladata az lett, hogy a kormány részéről kezelje a privatizációt, ez az APV Zrt (Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt).

2005 a fordulat éve volt a privatizációs politikában, ugyanis ez az év volt a nagy intézményi átruházások utolsó éve, amit egyébiránt az új, privatizációról és állami vagyonkezelésről szóló törvények elfogadása jellemzett. Az eredetileg 1859 állami tulajdonú cégből, 2003 végére csak 158 maradt állami kézben; ez utóbbiak közül, csak 38 társaság maradt részben vagy egészben állami tulajdonban, olyan ágazatokban, amelyeket a kormány stratégiailag fontosnak tartott, mint például a vegy- és energiaipar. 2003-ban privatizálták a Dunaferrt (acélgyártás), a Postabankot, a Savingsbankot és a Konzumbankot (bankszektor). Ugyanezen szektorban és ugyanebben az évben kezdődött meg a Landcredit & Morgage Bank privatizációja. 2004-ben a privatizáció összértéke 1,6 milliárd euró volt és ez az év volt szemtanúja a Richter gyógyszeripari cég eladásának is, ezen túl további cégek privatizációja is elindult. 2005-ben a privatizációból származó érték elérte az 1,5 milliárd eurót, a nagyobb társaságok között találjuk a Bábolnát (mezőgazdaság), a budapesti kiállításszervező céget, a Hungexpót, a Ferihegyi Repülőteret, a Malév Hungarian Airlines-t, a rádiós műsorszorással foglalkozó Antenna Hungáriát (televizió és telekommunikáció) és a Földhitel Bankot. A magyar hatóságok ugyanakkor elhatározták, hogy nem szándékozzák a jövőben értékesíteni a Szerencsejáték Rt-t (a közvélemény nyomása miatt), a Tokaj Kereskedőházat (szőlészet-borászat), a Mafilmet (film), amelynek az irányítását a Magyar Mozgókép Közalapítványra és a Kulturális Örökség Minisztériumára bízták.

A privatizációs folyamat során jelentős külföldi tőke került az országba: az elmúlt 10 során az állami kasszába befolyó körülbelül 7,5 milliárd euróból 5 milliárd euró külföldi befektetőktől származik, lehetővé téve a magánszektornak, hogy a GDP több, mint 80%-ához járuljon hozzá, szemben az 1990-es 10%-os adattal. A fő befektetők a németek voltak, akiket az amerikaiak, franciák, hollandok és angolok követnek. A privatizációban való olasz részvétel elég visszafogott volt, csak az összes privatizáció 3%-át tette ki (az 5 milliárd euróból, 145 millió eurónyi vásárlás hajtottak végre). Jelentős befektetéseket valósított meg a Gruppo ENI (az Enichem-Dunastyr vegyes vállalat alapítása lehetővé tette az olasz cég számára, hogy vezető szerepet töltsön be Közép-Kelet Európában a polisztirolgyártás terén), az Italgas (amely megvásárolta a Tigázt, az egyik legnagyobb magyar szolgáltató társaságot), az AGIP (a benzinkút hálózat kialakítása miatt), a Pirelli (az MKM megvásárlásával), a Gruppo Intesa BCI (amely átvette a CIB bankot), a SOLE és a Parmalat, amelyek tulajdonosai a Szeged Tej ill. a Fejér Tej tejipari vállalatoknak, és a Gruppo Radici Film (a Biafol megvásárlásával a második európai polipropilén film gyártójává vált).

A pályázati kiírások megtekintéséhez látogassanak el a következő oldalra: www.apvrt.hu

Tanácsadó testületek

A tanácsadó testületek közül a következőket említjük meg:

Ÿ Vezetőségi Tanács: 1997 őszén jött létre, mint a Nagykövetség Gazdasági-Kereskedelmi Osztálya, a Külkereskedelmi Intézet budapesti irodája és a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara közötti koordinációs intézmény, alapvetően informális szerveződés, amely a három intézmény - amelyek saját hatáskörrel rendelkeznek és gazdasági-kereskedelmi jellegű témákkal foglalkoznak – munkájában egyeztető szerepet tölt be. Az általában kéthetente zajló találkozók lehetővé teszik a folyamatban lévő ügyek és a fontosabb témák megtárgyalását, valamint az operatív jelleget öltő közös kezdeményezések megszervezését (kiadványok, konferenciák, az országban megvalósítandó missziók és a kapcsolattartás). Azon túl, hogy a magyarországi „Sistema Italia” cselekvési vonalát meghatározza, a Vezetőségi Tanács tevékenységi területei között található a Magyarországon jelenlévő vagy ezen piac iránt érdeklődő olasz vállalatok segítése is.

Ÿ Kibővített Vezetőségi Tanács: olyan koordinációs szervezet, amely időszakosan tartja üléseit a főbb közös kezdeményezések megvitatása érdekében, amelyen részt vesznek a Vezetőségi Tanács intézményei, valamint az ENIT, az Olasz Kultrúintézet és a Nagykövetség Tudományos Részlege. Ezen ülések eredményeként számos esemény valósult meg úgy, mint a „Közép-Európai Olasz Filmfesztivál”, a „Konferencia-workshop a KKV-k magyar és uniós támogatásáról”, a „Codice Atlantico kiállítás” és Olaszország, mint turisztikai célpont népszerűsítése és bemutatása céljából egy „ENIT-infópont” felállítása az Olasz Kultúrintézetben; legutóbb pedig egy a közösségi forrásokról tájékoztatást adó információs pontot hoztunk létre a MOKK-on belül.


Ÿ
Vállalkozók Tanácskozó Testülete: a Magyarországon működő legnagyobb olasz vállalatok vezetői alkotják. A találkozók során a Nagykövetség részéről jelen van a Nagykövet (aki 3-4 havonta hívja össze és elnökli az üléseket) és a Kereskedelmi Osztály vezetője; részt veszen ezen kívül a Külkereskedelmi Intézet Irodájának igagaztója és a MOKK vezetője. Az olasz Külügyminisztérium 1997-ben megfogalmazott irányvonala alapján születő testület fejlődésen ment keresztül, amely során találkozóponttá, valamint a Magyarországon jelenlévő olasz vállalkozások számára legfontosabb témák megvitatásának helyszínévé vált. Kezdetben főként jelentős olasz személyiségek magyarországi hivatalos látogatásainak szervezésére szorítkozott, majd később vált informális jellegű tanácskozó testületté, valamint a „Sistema Italia” számára megjelenési és kapcsolatteremtő alkalommá. A találkozókon a magyar politikai, gazdasági és pénzügyi szférához tartozó vendégek előadásaira is sor kerül.


Ÿ
Olasz-magyar gazdasági konzultációs fórum: a Fórum annak a Kétdoldalú Bizottságnak az utódja, amelynek alapítása 1996-ra nyúlik vissza és az akkori olasz Ipari és Külkereskedelmi Minisztérium és az annak megfelelő magyar minisztérium hozta létre a régi Vegyes Kormányközi Bizottság működése megszűnése miatt, amelynek utolsó ülésére 1991-ben került sor. A Kétoldalú Bizottság ülései során (a legutolsó 2003 decemberében volt) értékelték a két gazdaság helyzetét, a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok alakulását és meghatározták a kétoldalú kapcsolatok erősítésére felhasználható pénzügyi eszközöket. Mindkét kormány szándékában áll, hogy az együttműködés ilyen jellegű formáját újraindítsa a Gazdasági Konzultációs Fórumon keresztül, az utolsó Fórum 2005. május 20-án ült össze.


Ÿ
Olasz-magyar Business Council: konzultációs és együttműködési testület a két ország gyáriparos szövetségei között, Budapesten alakult az első üléssel, 2003 decemberében.

 


26